Üdvözletem!

Nos,a bejegyzésben történteket tegnap délután követtem el...Szóval igencsak friss dolog. ^^

Rajogok a tetoválásokért,és évek óta tervezem,hogy nekem bizony lesz egy... Tegnap délután édesanyámék lementek a boltba(!),majd rá fél órára felhívott,hogy akarok-e tetoválást. El volt döntve,mit szeretnék,hova szeretném,csak a pillanatra vártam. Szóval mindent félrehajítva rohantam is ki a Keletihez,ahol találkoztam a fent említett szülőmmel,és a párjával. Teljesen be voltam zsongva,mikor odaértünk a tetoválószalonba kicsit fura,de számomra kellemes látvány fogadott: Koponyák. Mindenhol. A szekrény valami fantasztikus volt! No meg az az óra...! Előkerestem a mintát,mind a hárman megjegyezték,hogy szép,tetszetős,biztos jól fog állni. Felvázolták,majd hat körül nekem is esett az egyik férfi,akinek az arcán és a hátsó combján kívül - állítólag- minden porcikája tele volt tetoválva. A három órás műveletet nyekkenés nélkül,a vége felé pár rándulással eltűrtem. Meg is lettem dicsérve. Állítólag olyan voltam,mint aki arra termett,hogy teletetoválják... :D Egyáltalán nem volt annyira fájdalmas,mint gondoltam. Kellemes csalódás volt. A vége volt kellemetlen,de azt már ki lehetett bírni,hiszen,emberek! Már mindjátrt kész! Kilenckor pedig kisétáltunk a helyiségből,én a hőn áhított,évek óta tervezett tetoválásomman,anyukám párja pedig egy rózsával,és mellette egy "Depeche Mode" felírattal.

Aminek viszont nagyon örültem: A művész(ek) megjegyezték,hogy ha van kedvem,járhatok hozzájuk,hogy megtanuljak tetoválni. Érdekel az egész. Egyfajta művészet ez is. Mindemellett,segítek az embereknek,hogy megvalósítsák magukat. Ami egyáltalán nem utolsó. :)

Hogy miért pont ez lett? Nos,mióta Nobilis blogján rákérdeztem,hogy ugyan mit is takar az,hogy "Poe betegség",és Thrissel együtt meg is adták nekem a választ,én pedig lelkesen elkezdtem kutakodni,egyszerűen...beleszerettem Edgar Allan Poe műveibe. :D A hollót pedig kimondottan közel érzem magamhoz. Ennek hála,éreztem,hogy szükségem van erre a tetoválásra. Csak hogy önmagam lehessek... :)

Végül pedig,íme a mű:

Tudom,a hátam nem a legszebb dolog. Sajnos rossz szokásom elvakarni a sebeimet. De ezért a szépségért le fogok szokni róla. Gyönyörű. Imádom.

Köszönök mindent,Árnyék Tattoo! :)

Ide kattintva láthatod a honlapjukat.